6. VÉDELMEK
6.1 Mozgásban lévő gépelemek
A balesetmegelőzési előírásokkal összhangban minden mozgásban lévő gépelemnek (ventillátor, tengelykapcsoló stb.) gondosan védett
állapotban kell lennie a megfelelő konstrukciós elemekkel (ventillátorburkolat, tengelykapcsoló burkolat stb.) már a szivattyú működését
megelőzően.
A szivattyú mőködése folyamán kerülni kell a mozgásban lévő gépelemekhez (tengely, ventillátor stb.) való közeledést, amennyiben
viszont az szükséges, megfelelő munkaruhát kell viselni és be kell tartani a biztonsági előírásokat (előzetes leállítás stb.) annak
érdekében, hogy lehetetlenné tegyük a beszorulásos balesetet.
6.2 Zajszint
A szériagyártású motorokkal szállított szivattyúk zajszintjét a 1 számú táblázat mutatja be (lásd mellékelve). Szem előtt kell tartani, hogy olyan
esetekben amikor az LpA zajszint meghaladja a 85 dB(A) szintet, az installációs helyen megfelelő akusztikus védelmet kell kiépíteni annak
érdekében, hogy a működés megfeleljen az érvényes szabvány-előírásoknak !
6.3 Meleg és hideg gépelemek
A szivattyúban lévő folyadék amellett, hogy magas hőmérsékletű és nyomású lehet, gőz formájában is jelen lehet!
FIGYELEM: ÉGÉSVESZÉLY ! Veszélyes lehet akár a szivattyúnak vagy a berendezés alkatrészeinek megérintése is!
Ha a meleg vagy a hideg részek veszélyt jelentenek, megfelelő védelemmel kell azokat ellátni, hogy elkerülhető legyen a
megérintésük.
7. INSTALLÁCIÓ
A szivattyúk a végellenőrzési folyamatból származó kismennyiségű vizet tartalmazhatnak. A végleges installáció előtt
javaolt egy rövid idejű átmosást végezni.
Az elektromos szivattyú felszerelését jól szellőző, hőmérséklet ingadozásoktól mentes helyen kell elvégezni ahol a környezeti
hőmérséklet nem haladja meg a 40°C-ot. ("A" ábra)
Az IP55 védelmi fokozatú szivattyúkat poros és nedves környezetben is lehet installálni. Ha ezek nyitott helyen kerülnek felszerelésre,
általában nincs szükség különösebb hőmérséklet ingadozás elleni védelemre.
A felhasználó teljes felelősséggel tartozik a helyesen kialakított alapszzerkezet elkészítésért. A fémből készült alapszerkezetet le kell
−
festeni a korrózió megelőzése érdekében, legyen síkba állítva és legyen elég merev ahhoz, hogy elviselje azesetleges túlterhelést is.
Úgy kell méretezni az alapszerkezetet, hogy ellenálljon a szivattyú berezonálásából származó vibrációknak. A vasbetonból készített
alapszerkezet jó fogadást biztosítson a szivattyúnak és legyen teljesen száraz mielőtt a szivattyú elhelyezésre kerül rajta. A
motor/szivattyú lábainak stabil rögzítése a támasztófelületen kedvező a működésből származó vibrációk elnyeléséhez ("B" ábra).
El kell kerülni, hogy a fém csővezetékek túlzott erőhatást gyakoroljanak a szivattyú torkokra, hogy ne okozzanak repedést vagy törést
−
("B" ábra). A csővezeték hőtágulását arra alkalmas műszaki megoldássel kell kompenzálni, hogy a hőtágulásból származó mechanikai
feszültség ne a szivattyút terhelje.A csővezetékek síkja legyen párhuzamos a szivattyú karimáinak síkjával.
A zaj minimálisra csökkentése érdekében javasolt a csővezetékbe rezgéscsillapító jellegű csatlakozó idomokat beépíteni, ahogyan a
−
motorlábak és az alapozás közé is rezgéscsillapító elemeket javasolt beépíteni.
Helyes szem előtt tartani azt, hogy a szivattyút a lehető legközelebb kell elhelyezni a szivattyúzandó vízhez. A csővezetékek
−
belső átmérője ne legyen kisebb mint a szivattyú torokméretei. Ha a vízszint negatív (szivattyú alatti) a szívóágba feltétlenül javasolt
egyirányú szelepet beépíteni.("C" ábra) A négy métert meghaladó szívási mélység vagy jelentős vízszintes csőhossszak esetén javasolt
olyan szívócsövet alkalmazni mely nagyobb, mint a szivattyú torokmérete.
Szabálytalan átmenetek a különböző csőátmérők között és kisrádiuszú sarokívek jelentősen növelik a töltési veszteséget. Az esetleges
átmenet kis átmérőjű csővezeték és nagy átmérőjű csővezeték között legyen fokozatos. Szabályosnak számít, ha a két különböző
átmérőjű cső közötti átmeneti kúp hossza 5-7 –szerese az átmérők különbsgének. Gondosan ellenőrizze, hogy a szívó csővezetéknél
nincs-e levegő beszívás. Ellenőrizze, hogy a csatlakozó karimák közötti tömítés koncentrikus-e, mivel ellenkező esetben áramlási
ellenállás keletkezne.A szívócsőbeni légzsákok kialakulásának elkerülése érdekében a csőszakasz enyhén emelkedjen a szivattyú felé
("C" ábra). Több szivattyú installációja esetén minden szivattyúnak legyen meg a saját külön szívócsöve, kivételt képez, ha egy
különálló tartalék szivattyút építenek ki (ha az tervezve van) ami a fő szivattyú helyett lép működésbe, ha az meghibásodik, tehát csak
egyetlenszivattyút helyettesít.
−
A szivattyú be és kimeneti részén egy-egy leválasztó (záró) szelepet kell beépíteni a rendszerbe, hogy a szivattyú karbantartása esetén
ne kelljen leüríteni a rendszert.
−
A szivattyút NE működtesse zárt leválasztó szelepekkel mivel így jelentősen megnövekedne a folyadék hőmérséklete és
gőzbuborékok képződhetnének a szivattyúban ami mechanikai károsodáshoz vezethet. Ha ez a negatív lehetőség fennáll,
építsen ki egy by-pass (áthidaló) ágat vagy egy kifolyási lehetőséget egy gyűjtőtartállyal.
−
Az elektromos szivattyú jó működésének és maximális hatásfokának garantálása érdekében ismerni kell a szivattyú ún. N.P.S.H. értékét
("Net Positive Suction Head" melynek magyar terminológiája "nettó pozitív szívómagasság" (a szívócsonkban mért nyomás és a
szivattyú belsejében mérhető legalacsonyabb nyomás közötti különbség). Ennek ismeretében meghatározható a Z1 szívási szint. A
MAGYAR
5 1
2
3
4
82
(Szűrő a szívócsőhöz)
1- Szűrőház
2- Sűrű szövetű szűrő
3- Differenciál nyomásmérő
4- Perforált lemez
5- A szivattyú szívótorka